Szerző: Dr. Malota Erzsébet
p { margin-bottom: 0cm; }p.western { font-family: "Arial",sans-serif; font-size: 10pt; }p.cjk { font-size: 10pt; }p.ctl { font-family: "Arial",sans-serif; font-size: 10pt; }p.sdfootnote { font-size: 10pt; }h4 { margin-bottom: 0.11cm; }h4.western { font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 14pt; }h4.cjk { font-family: "DejaVu Sans"; font-size: 14pt; }h4.ctl { font-family: "DejaVu Sans"; font-size: 14pt; }a:link { color: rgb(0, 0, 255); }
Magyar termék – hazai fogyasztó
Az adott termékről, márkáról kialakított képünket nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy melyik országból származik. Ezt az imázst a szakirodalom országeredet-imázsnak nevezi. Az országeredet-imázs a termék átfogó imázsának az a része, amely a termék adott országból való származása alapján alakul ki. Egy termék megítélésében, értékelésében fontos részt képvisel az, hogy a származási ország iránt milyen attitűdöket, sztereotípiákat táplálunk, ugyanis az országimázs befolyásolja a termék országeredet-imázsát, ami pedig beépül a termékről alkotott általános imázsba. Például a németekről elterjedt nézet, hogy precízek, így a német termékek országeredetből származó imázsa az, hogy gondos kivitelezéssel készülnek, ami részét képezi az adott német termékről kialakított általános képnek. Témánkhoz kapcsolódó fogalom a fogyasztói etnocentrizmus is, mely az etnocentrizmus és az országeredet-imázs közös vetületeként fogható fel. Egyes szakemberek szerint a fogyasztói etnocentrizmus létezése bizonyítja a globalizáció homogenizáló hatásáról szóló hipotézis hamisságát és a kultúrák közötti különbségek megmaradását.
A tartalom tovább folytatódik, amely csak regisztrált felhasználóink számára érhető el! Ha már korábban regisztrált, lépjen be! Amennyiben még nem regisztált, kattinson ide!
A honlap fejlesztése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.