• Bemutatkozás
• Aktuális szám
• Archívum
• Partnerek
• Kapcsolat
• Impresszum

A fogyasztók védelmét szolgáló tényállások a jelenlegi Btk-ban és az új Btk. tervezetében - különös tekintettel a fogyasztói csoportok szervezésével kapcsolatos kriminalizáció

Szerző: Dr. Veres Zoltán

A fogyasztók védelmét szolgáló tényállások a jelenlegi Btk-ban és az új Btk. tervezetében - különös tekintettel a fogyasztói csoportok szervezésével kapcsolatos kriminalizáció kérdésére¹

Fogyasztóvédelem és büntetőjog

„A büntetőjogi szabályozásnak az is feladata, hogy a gazdasági élet legsúlyosabb jogsértéseit – így a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértéseket is – a maga eszközeivel szankcionálja” – hívja fel a figyelmet a hazai fogyasztóvédelmi büntetőjog jeles kutatója, Karsai Krisztina.² Ez a megállapítás annál is inkább helyénvaló, mivel a fogyasztóvédelem komplex megközelítésmódot igényel, melyben ultima ratio-ként a büntetőjognak is helyet kell kapnia. Vannak olyan nézetek, miszerint a büntetőjognak semmi keresnivalója a fogyasztóvédelem területén, hiszen az e téren megvalósuló jogsértések vonatkozásában ilyen drasztikus beavatkozás nem indokolt, elegendőek a jogrendszer más ágai által biztosított szankciók. Ezzel szemben a fogyasztók büntetőjogi védelmére szolgáló egyes tényállások alkotmányosságát, létjogosultságát az Alkotmánybíróság is megerősítette.³

Ennek rögzítését követően áttekintjük, hogy az új Büntető Törvénykönyv tervezetében hogyan alakulnak a fogyasztók védelmét szolgáló tényállások, majd ezt összehasonlítjuk a hatályos Btk. rendszerével. Végül egy aktuális problémát, a fogyasztói csoportok szervezésének kriminalizálása, illetve ennek elmaradása kapcsán felmerülő vitás kérdéseket tárgyalunk röviden, rámutatva ennek kapcsán a Tervezet fogyasztóvédelmi büntetőjoggal kapcsolatos részének általunk vélt hiányosságaira is. Az Új Btk. tervezetének általános értékelésétől ezúttal eltekintünk, részben terjedelmi okokból, részben pedig azért, mert erről számos írás, állásfoglalás napvilágot látott.⁴ Ezért vizsgálódásainkat az eddig kevésbé vizsgált, kifejezetten a fogyasztóvédelmi büntetőjogot érintő néhány aktuális kérdésre szűkítjük.

Fogyasztóvédelmi büntetőjog az Új Btk. tervezetében

A jelenleg hatályos Btk-ban (1978. évi IV. törvény) a fogyasztókat védő tényállások⁵ jórészt a gazdasági bűncselekmények (XVII. fejezet), illetve részben a vagyon elleni bűncselekmények (XVIII. fejezet) körében nyertek elhelyezést. Az Új Btk. tervezete⁶ ezzel szemben egy fejezetbe (XLIII. fejezet) próbálja meg összegyűjteni a vonatkozó tényállásokat, mely A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények címet viseli. Ugyanakkor maga a miniszteri indokolás is rámutat arra, hogy e körben nem hagyhatók figyelmen kívül „a más fejezetekben lévő, kettős jogtárgyú bűncselekmények sem, így az egészséget veszélyeztető bűncselekmények közül az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, továbbá a gazdálkodás rendje elleni bűncselekmények köréből az árdrágítás.”⁷ Ez a megfogalmazás azonban meglehetősen félrevezető, a Tervezet ugyanis nem tartalmazza az említett tényállásokat, hiszen ezeket a továbbiakban csak szabálysértésként kívánja szankcionálni a jogalkotó, mint erre máshol maga Miniszteri indokolás utal.⁸

Ezek előrebocsátása után nézzük, melyek a fejezetet alkotó bűncselekmények:

• rossz minőségű termék forgalomba hozatala,

• megfelelősség hamis tanúsítása,

• fogyasztók megtévesztése,

• üzleti titok megsértése,

• versenytárs utánzása (korábban: áru hamis megjelölése),

• versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.

A miniszteri indokolás e bűncselekményi kör vonatkozásában kiemeli, hogy a „szabályozás kiinduló pontja továbbra is a fogyasztó érdekeinek védelme, a minősített esetek, és így a szigorúbb szankciók alkalmazása azonban nem az elkövetési tárgy értékéhez igazodik, hanem ahhoz, hogy az adott rossz minőségű termék milyen mértékben veszélyes a vásárlókra, fogyasztókra, illetve hogy milyen széles körben elérhető.”⁹

A hatályos és az Új Btk. tervezetében szereplő fogyasztóvédelmi

tényállások összehasonlítása

Először tekintsük át az egyes tényállásokat a jelenlegi Btk. és a Tervezet szerint!

A fenti táblázathoz az alábbi megjegyzéseket tesszük:

1. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala tényállás alapesete és annak büntetési tétele (3 évig terjedő szabadságvesztés) teljesen megegyezik, eltérés a minősített esetek körében van. Jelenleg ennek megállapíthatóságához jelentős mennyiségű vagy értékű termékre történő elkövetés szükséges, a Tervezet szerint viszont súlyosító körülmény, ha a rossz minőségű termék széles körben válik hozzáférhetővé, vagy ha a bűncselekményt a termékbiztonsági követelmények megsértésével követik el. További eltérés, hogy a jelenlegi Btk. külön §-ban, de e cím alatt (293.§) büntetni rendeli a minőség megállapítására vonatkozó szabályok megszegését, amennyiben az elkövető ezáltal lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba.

2. A szóhasználatbeli eltérés (megfelelőség – minőség) mellett a Tervezetben szabályozott tényállás megvalósulásának az is feltétele, hogy a fogyasztók számára széles körben hozzáférhető termék megfelelőségéről legyen szó., a hatályos Btk. szerint jelentős mennyiségű vagy értékű áru megfelelőségének hamis tanúsítása szükséges.

3. A célzat megfogalmazása némileg eltérő (Tervezet: áru értékesítése érdekében, Btk: áru kelendőségének felkeltése érdekében), ill. a Tervezet bevezetett minősített eseteket is (a fogyasztók megtévesztését az áru egészségre és a környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben követi el).

4. A hatályos Btk. által használt gazdasági titok megsértése tényállás az üzleti titok körén kívül külön nevesíti a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, melyek vonatkozásában azonban elkövető csak az ilyen titok megőrzésére köteles személy lehet. A büntetési tétel azonos (3 évig terjedő szabadságvesztés).

5. Az eltérő megnevezés ellenére a két tényállás alapesete teljesen megegyezik, és lényegében ez áll a minősített esetre is azzal, hogy a Tervezetnél az árunak a fogyasztók számára széles körben kell hozzáférhetővé válnia, míg a hatályos Btk-ban a jelentős mennyiségű vagy értékű áru vonatkozásában történő elkövetés a minősítő körülmény.

6. A versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban tényállás módosításának szükségessége nem vetődött fel, tekintve, hogy „a kartelltilalom megszegése a versenyjog eszköztárával megfelelő védelmet biztosít, a bűncselekmény kiterjesztése valamennyi ilyen visszaélésre inkább veszélyeket hordoz magában, mint megfelelő eredménnyel kecsegtetne.”¹⁰

A Tervezet XLIII. fejezetével kapcsolatos reakciók és észrevételek

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) 2012. március 8-án kelt észrevételeiben¹¹ üdvözli, hogy a Tervezetben „külön fejezetben kerülnek meghatározásra azok a büntetőjogi tényállások, amelyek az egyes, fogyasztók érdekeit sértő bűncselekményeket tartalmazzák.” A FEOSZ ugyanakkor hiányolja, hogy a Tervezet nem tartalmaz büntetést az ún. fogyasztói csoportok¹² létrehozására, ezt ugyanis a Fogyasztóvédelmi törvény 2014. január 1. napjáig megtiltotta,¹³ de ennek kevés visszatartó ereje van a hirdetések és az adatok¹⁴ tanúsága szerint. A FEOSZ felvetése azon alapul, hogy a fogyasztói csoportok tevékenységével kapcsolatban egyre több panasz érkezik a különböző hatóságokhoz. A rendszer működésének ismertetésétől¹⁵ eltekintünk, csupán néhány dologra szeretnénk rámutatni: a legfőbb problémát az jelenti e vásárlói klubokkal kapcsolatban, hogy az ügyfelek nagy része nincs tisztában ezek lényegével, másrészt maguk a csoportok is nem ritkán félreérthető tájékoztatást nyújtanak, gyakran mintegy a pénzügyi intézményeknél kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket kínálva. Ez azonban megtévesztés, hiszen a fogyasztói csoportok nem nyújtanak hitelt, hanem a csatlakozók vásárlási jogot nyerhetnek, azonban a megszerezni kívánt dologhoz többnyire nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán – és az időtartam meghatározása nehezen ellenőrizhető – juthatnak a tagok. A Versenyhivatal többek között arra is rámutatott, hogy elsősorban „az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozók) célzó hirdetések, tájékoztatások” alapján a fogyasztók azt gondolhatják, hogy rögtön pénzhez jutnak.¹⁶ A teljesség kedvéért felhívjuk a figyelmet, hogy ma már a fogyasztói csoportok is igyekeznek ezt a tévhitet eloszlatni (ld. pl. a Fogyasztói Csoportok Egyesületének honlapját¹⁷).

Visszakanyarodva szorosabban vett témánkhoz, a kérdés most már az, hogy valóban szükséges-e a Btk-ban is pönalizálni az ilyen csoportok szervezését. A kérdés megválaszolása során úgy véljük, alapvető probléma, hogy miként kell értelmezni a Fgytv-ben megfogalmazott tilalmat. A rövid tiltó rendelkezés ugyanis nem ad egyértelmű választ arra, hogy a hatályba lépése előtt már létező fogyasztói csoportok tovább működhetnek-e – igaz, a létrehozás kifejezés a jövőre utal, így elfogadhatóbbnak látszik (hiszen a büntetőjogi szabályokat nem lehet kiterjesztően értelmezni) az az értelmezés, hogy a már létező vásárlói klubok jogszerűen tovább működhetnek. Ezzel gyakorlatilag ellentétes álláspontot fogalmaz meg Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE), amikor rögzíti, hogy amennyiben a fenti tilalom „hatálybalépését követően a fogyasztó ilyen tartalmú szerződést köt, az jogszabályba ütközik, tehát jogilag semmis.”¹⁸ Ezzel szemben a Fogyasztói Csoportok Egyesülete főoldalán azt hangsúlyozza, hogy „a 2012. január 1-jét megelőzően létrehozott és már működő valamely csoporthoz való csatlakozás lehetővé tétele nem valósítja meg az Fgytv. 16/B. §-ába ütköző jogsértést.”¹⁹ Ez utóbbi értelmezés elfogadása esetén a pönalizálás lényegében felesleges, hiszen az eddigi csoportok további működése miatt a fogyasztók büntetőjogi védelme nehezen lenne megvalósítható.

A magunk részéről a Tervezet hiányosságaként azt rójuk fel, hogy a hatályos Btk-hoz hasonlóan nem definiálja a fogyasztó fogalmát. Ez azért jelent problémát, mert bár számos normatív fogyasztó definíció²⁰ létezik, ezek között eltérések találhatók, így problémás lehet például a minősített esetek kapcsán annak eldöntése, hogy mikor valósul meg ’a fogyasztók számára széles körben válik hozzáférhetővé’ fordulat. A különböző meghatározásokat az utóbbi időben ugyan jelentősen közelítették egymáshoz, de teljesen egységes fogyasztó-fogalom kialakítása talán nem is lehetséges, hiszen az egyes jogterületek eltérő szempontból közelítenek a kérdéshez. Ez viszont azt eredményezheti, hogy attól függően, hogy milyen meghatározását veszünk alapul, eltérő lehet a büntetőjogi védelem köre, a kérdés tehát végső soron az elkövető büntetőjogi felelősségére is kihatással lehet – mutat rá Karsai Krisztina.²¹ Ami a büntetőjogi fogyasztó-fogalom megalkotását illeti, ennek során (is) indokolt lenne a fogyasztó fogalmának kiterjesztése a nem természetes személy jogalanyokra.²²

A Tervezettel kapcsolatos álláspontunkat röviden úgy összegezhetjük, hogy a Tervezet által megvalósított egységesebb, áttekinthetőbb szabályozás ezen a téren üdvözlendő, de összességében úgy gondoljuk, hogy gyökeres változások nem várhatók a fogyasztóvédelmi büntetőjog terén.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskolában PhD-hallgató, ügyvédjelölt.