Magyar Köztársaság és az Európai Unió kapcsolatában 2004. május 1-je történelmi dátum.
E naptól kezdődően hazánk de facto is az EU tagja. Egy évtizedes felkészülési időszak után a magyar állami fogyasztóvédelem jogi rendszere, intézményei és munkája szerint is része a közösségi fogyasztóvédelemnek. A csatlakozással közel egy időben lépett hatályba a honi fogyasztóvédelmi törvény módosítása, ami bár koncepcionális változásokat nem tartalmaz, de számos, a fogyasztók biztonságát és gazdasági érdekeinek védelmét fokozó rendelkezést tartalmaz. Ezzel egy időben kell említeni az általános termékbiztonsági irányelv alapján módosult 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendeletet, ami az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról rendelkezik.
A biztonságos termékhez és szolgáltatáshoz való jog, valamint a termékek és szolgáltatások szabad áramlását kimondó uniós alapelv kettősen teszi indokolttá, hogy a fogyasztóvédelmi, illetve a piacfelügyeleti munkában az ide vonatkozó új jogi előírásokról, az egyértelműen megfogalmazott növekvő gyártói felelősségről e helyen is szóljunk. Már az idén érzékelhető változásokat indukálnak az előírások a piacon, az állami fogyasztóvédelem, valamint a piacfelügyeleti társhatóságok munkájában. A fogyasztóvédelmi törvényből fontos kiemelni a gyártók és a forgalmazók együttműködési kötelezettségét, amit bár a több, mint egy évtizedes termékfelelősségi törvény már megalapozott, de annak gyakorlati megnyilvánulásai ma Magyarországon még alig érzékelhetők. A közösség tagjává vált, Magyarországon működő gyártók és forgalmazók nemcsak a jogszabályi kötelezettségek, de az egységes piacon való érvényesülésük és várt sikereik kapcsán is szembe kell nézzenek, hogy a termékek biztonságosságáért objektív módon s elsődlegesen ők a felelősek. A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok nem vállalhatják át ezt a felelősséget, hanem csupán ellenőrzéseikkel felfedhetik a hibákat, ha szükséges, a „veszély súlyosságával arányos módon és az elővigyázatosság elvének figyelembe vételével" gyakorolják hatósági jogosítványaikat.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2004. évi munkatervéből jól kitűnik a hatósági ellenőrzés öt fő iránya. Új tevékenységként jelenik meg munkánkban a határokon átnyúló fogyasztói panaszok intézésében vállalható szerep, amelynek természetes előfeltétele, hogy a különböző nemzeti intézmények kijelölésre kerüljenek mind a civil szféra résztvevői, mind a közigazgatási együttműködés területén. Látni kell, hogy a határokon átnyúló fogyasztói panaszok intézésének jól begyakorlott módszerei még az unió országaiban sem alakultak ki, de nemzetközi kapcsolataink, ezek között az újonnan társult ország területi hatóságaival kialakult- elsősorban a TRAPEX kacsán — együttműködésünk jó alapot szolgáltat arra, hogy e területen is mielőbb hatékony segítséget tudjunk nyújtani. Mivel a főfelügyelőség és a területi felügyelőségek kapacitása korlátozott, ezért már az idei, de különösen a 2005. évi ellenőrzési tevékenységünket a legfontosabb prioritások kijelölése alapján kell tervezni. Az ellenőrzési munkát nemcsak hatósági szempontok miatt kell összekötni a nemzeti és nemzetközi információs rendszerekkel, de eleget kell tennünk mindazon értesítési és tájékoztatási kötelezettségünknek, ami a közösségi szabályozásban megjelenik.
A szerző az FVF főigazgatója, e folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke