Gondoljunk itt arra, hogy egészségre ártalmas, életre veszélyes termékeket fedtek fel a hatóságok a magyar piacon és bizonyára még fognak is találni. Ezt valószínűsítik az Unió statisztikai adatai, melyek szerint a tagországokban évente több száz veszélyes élelmiszert és ugyan csak több száz veszélyes nem élelmiszer terméket fednek fel és jelentenek be egymást tájékoztatva. Az ilyen termékek felderítése mind az EU határán, mind a belső piacon történik és választékuk széles. A pisztáciától a tonhalon, a húskészítményeken keresztül a pálmaolajig terjed. Sokszor elhangzott már, a biztonságért alapvetően és elsősorban a gyártó illetve az importőr felel Mindezeket jobban kell tudatosítani.

Az unió egységes, akadálymentes belső piaca óriási konkurenciaharcot is jelent: küzdelme a piacon és a versenyben maradásért, s természetesen a fogyasztókért. Sajnos, sokszor maguk versenyben lévők sem értik, vagy veszik tudomásul ennek a piacnak a működési szabályait. Im portról beszélnek, amikor más EU tagországból érkezik az áru: az ilyen áru csak külföldi, é nem import. Alapvető szabály, ha valamely terméket egy tagországban forgalmaznak, akkor; kölcsönös elismerés elve alapján azt biztonságosnak kell tekinteni, és forgalmazását nem lehet korlátozni mindaddig, amíg az ellenkezője nem nyer bizonyítást. Nem lehet felelőtlenül kijelenteni egy-egy szállítmányról, hogy az például madárinfluenzával vagy mással fertőzött, mindaddig, amíg azt nem tudjuk laboratóriumi vizsgálattal bizonyítani. Ha kell, még bíróság előtt Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a piaci résztvevők a fogyasztóvédelmet eszközként próbálják használni az egymás elleni harchoz a pozíciójuk védelméhez, erősítéséhez. Azt hiszem, nem ez a jó megoldás.

A szerző az FVF főigazgatója