• Bemutatkozás
• Aktuális szám
• Archívum
• Partnerek
• Kapcsolat
• Impresszum

Gondolatok az NFH középtávú stratégiájához

Szerző: Dr. Bobál Pál

Az NFH Közép-magyarországi Regionális Felügyelősége helyzetét is a 2007. január 1-jétől a régiók kialakítása, és még ugyanezen év szeptemberétől megvalósított szervezeti centralizációs integráció határozta meg. Mindkét átalakítás, – amely létszámbővüléssel járt – jelentős teljesítménynövekedést hozott. Az elért eredmények azon tényezőkre vezethetőek vissza, amelyek pozitívumként értékelhetőek az új szervezetek működésében.

Eredmények és gyengeségek

A vidéki régiókkal ellentétben Pest megyében, és a fővárosban illetékes elsőfokú hatóság egységes hivatali szervezetben épült fel, nem rendelkezik kirendeltségekkel, területileg széttagolt irodákkal. Az NFH belső szervezeti felépítését csaknem változatlan formában lehetett leképezni, így az irányító szervvel való együttműködés harmonizációjának feltételei biztosítva voltak. Az elsőfokú hatósági jogkör gyakorlását, az ehhez szükséges önállóság megteremtését jól szolgálta a belső szervezeti felépítés kialakítása. Ez a szervezet elképzeléseink szerint bármely kirendeltség nélkül működő megoldás esetén, mintaként szolgálhatna. A funkcionális, és szakmai feladatokat ellátó osztályok elkülönültek egymástól, és az ellenőrzések lefolytatását külön koordináció segítette, amely az egyes ellenőrzési osztályok önálló feladatai ellátása mellett, biztosították a kiemelt országos vizsgálati programokban való hatékony részvételt, valamennyi ellenőrzési osztály egységes fellépésével.

A régió egy területi egységként történő kezelése a felügyelőség részéről megkövetelte az egységes belső szervezet felépítését, a beérkező ügyek pedig különös illetékességű feladatok formájában országos kisugárzásúvá tették a felügyelőséget. A jogszabályok változásai következtében a panaszügyek, a piacfelügyeleti feladatok, a nagyszolgáltatók elhelyezkedése, a reklámügyek előfordulásai, az országos fogyasztóvédelmi akciók helyszínei stb. megteremtették a kiugró teljesítmény biztosításának kényszerét. E követelményt az integrált regionális felügyelőség volt képes teljesíteni, nem kellett megbirkózni a megyékre széttagolt szervezet működtetésének koordinációs többletfeladataival.

A felügyelőség belső szervezeti felépítését, minden esetben, a változó feladatok legoptimálisabb végrehajtásához kell igazítani. Mindezt az éppen érvényes fogyasztóvédelmi politika határozza meg. Így a kormányzati programok által meghatározott ellenőrzési akciók hatékony ellenőrzési szervezetet követeltek meg, a rendszeres feladatok ellátása mellett képessé kellett tenni a rendkívüli akciókban való részvételre, bármely időpontban és helyzetben.

A Közép-magyarországi Regionális Felügyelőség szervezetének kialakítása ugyanakkor jelzi azon szervezeti gyengeségeket, amelyek a jogszabályok, és a fogyasztóvédelmi stratégia változása következtében jelentkeznek a feladatok ellátásában. Így az új helyzetben kialakult gyakorlati tapasztalatok a 2008. évi XLVII. tv. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (európai megalkotói nyelvhasználatával élve Unfair Commercial Practices), az egyes hatáskörbe utalt nagyszolgáltatókról rendelkező törvények, a 2008. évi XLVIII. (reklám) tv. a fogyasztói bejelentések panaszok régiós szinten történő kezelése, egyre inkább túlsúlyba helyezik fenti ügyeket az ún. „kiemelt” országos ellenőrzési akciók rovására. A Közép-magyarországi régióban jelenleg felállított három ellenőrzési osztályos modell, torzulásokat okoz az optimális munkamegosztás kialakításában. A vállalkozásokból is olykor ellenállást kiváltó „üresjáratok”, öncélú ellenőrzési célok, indokolatlan hatáskör kompenzációk az egyik oldalon, míg tarthatatlan feladattöbbletek, feldolgozhatatlan határidő torlódások, áttételek jelentkezhetnek a másik oldalon, nevezetesen a piacfelügyelet, fogyasztókapcsolat, a szolgáltatók, és nem utolsósorban a reklámok területén. A fenti helyzet kezelésére területi szinten a belső szervezet korrekciója mindenképpen indokolt, az alábbiak szerint:

Előtérben a szervezeti korsze