Az új kormány erőteljes, az ígértnél határozottabb, a vártnál sebesebben végrehajtandó Nemzeti Együttműködés Programjának részeként körvonalazódik – az EU 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiájával összhangban, az előző kabinet érvényben lévő fogyasztóvédelmi politikáját kiegészítendő, módosítandó – egy új koncepció mentén kialakítandó IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika. Ennek tartalmi elemei közé tartozik a fogyasztóvédelem versenyeszköz szerepének tudatosítása, erősítése; a honi belső piac, a magyar termékek, a tisztességes vállalkozások, vállalkozók védelme; a korábbinál lényegesen hatékonyabb együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal a fokozott élelmiszer- és termékbiztonság érdekében; a megelőzés, a sokszínű differenciált tájékoztatás, az ellenőrzés, a bírságkiszabás, a jogszabály-értelmezés ésszerű összhangjának megteremtése; a fogyasztói jogérvényesítés szervezeti rendszerének teljes körű kialakítása, a lényegesen erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező, politikamentes, civil szervezetek biztonságos működési feltételeinek hosszú távú garantálása.
A szemléletváltás sarokpontjainak kormányzati kimunkálása mellett a szakmai műhelyben, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál már formálódnak a megújulást jelentő részletek. A központban létrejött az új szervezeti-irányítási struktúra; folyamatosan bővül a megelőzést szolgáló hatósági fogyasztóvédelem eszköztára (augusztus 1-jétől a megyeszékhelyeken működnek a hatósági tanácsadó irodák, tervezés alatt van a fogyasztóbarát védjegy pályázat, kapcsolódva egy új fogyasztóvédelmi minősítési rendszerhez: helyes gyakorlat akkreditációs listája, pozitív példák bemutatása, közkinccsé tétele). Napirenden van a magyar EU elnökség fogyasztóvédelmi projektjében való konkrét közreműködés tartalmi elemeinek meghatározása; előtérbe került a határ menti országok (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Ukrajna) fogyasztóvédelmi hatóságával együttműködési megállapodás aláírása; előkészületben a Fogyasztói Központ Magyarország integrálása az NFH szervezetébe.
A főhatóság műhelymunkájában jelenleg kiemelt feladat a fogyasztóvédelmi törvény módosításának szakmai előkészítése, az országos vizsgálati program, az ellenőrzés, a bírságolás, a kockázatelemzés, a monitoring tevékenység, a belső és külső kommunikáció, a panaszügyintézés metódusának újragondolása, rendszerelméleti meghatározása, valamint a Phare program keretében kialakított akkreditált laboratóriumok szolgáltató tevékenységének lényeges bővítése, továbbá a hatósági fogyasztóvédők korábbi társadalmi elfogadottságának, szakmai elismertségének, hitelességének, mindezek újraélésének folyamatos elősegítése. Elsősorban a módosuló fogyasztóvédelmi politika új hangsúlyainak, prioritásainak nem öncélú figyelembe vételével, a szakterület további térvesztését megakadályozandó, újabb hatósági feladatokért való hatékony lobbizással, illetve a versenyeszköz szerephez, minőségügyhöz közvetlenül kapcsolódó, eredendően klasszikus fogyasztóvédelmi teendők ismét hatáskörbe vonásával.
Úgy véljük, a megújuló fogyasztóvédelmi politika aprópénzre váltásakor a hatóság munkatársainak e szakterület szélesebb horizonton való érvényesülését, a szakpolitikákkal való összefüggéseit mindenképpen szem előtt kell tartaniuk. Gondolunk itt egy „társadalmasított” irányítási modell kialakítására; nevezetesen a fogyasztóvédelemben érdekelt hatóságok, intézmények, érdekvédelmi szervezetek képviselőiből létrehozandó tanácsadó testület, kollégium megalakítására, amely társadalompolitikai, szociológiai megközelítésben hozzájárulna az NFH vezetésének operatív, jelenségek, tendenciák elemzésén alapuló hatékonyabb szakmai munkájához. De gondolunk itt a fogyasztóvédelem szociálpolitikai aspektusait befolyásoló fogyasztói magatartásra s az életmód változásaira, mindezek figyelembe vételére. Ám gondolunk az állam szerepvállalásának csökkentését elősegítő érdekegyeztető fórum (Fogyasztóvédelmi Tanács) új koncepció szerinti átalakítására, s az önszabályozás elvén működő Fogyasztóvédelmi Charta korábbi változatának korszerűsítésére, mielőbbi tényleges aláírására.
A megújuló, fogyasztóvédelmi politika, az új stratégiai elemek hatékony működtetése feltételezi a közigazgatás korszerűsítésével összefüggésben a fogyasztóvédelmi intézményrendszer átalakítását, hangsúlyozva a politika és a közigazgatás (államigazgatás) markáns szétválasztását. Negyvennégy hónap után, ez év szeptemberétől újra működnek a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok, jogutódukként 2011. január 1-jétől megalakulnak a megyei, fővárosi kormányhivatalok, élükön kormánybiztossal. A közelmúltban kinevezett közigazgatási hivatalvezetők szakmai helyettesként irányítják majd a kormányhivatalokba integrálódó, területi államigazgatási szervek munkáját. Negyven hónap után megszűnik a hatósági fogyasztóvédelem centralizált, három lépcsős modellje, e struktúrában nem működnek az NFH regionális felügyelőségei és a megyeszékhelyeken a kirendeltségek. A 2011. január 1-jétől a megyei, fővárosi kormányhivatalokba integrálódó, az NFH megyeszékhelyeken működő kirendeltségének szakmai bázisán létrejövő megyei, fővárosi hatáskörű fogyasztóvédelmi szakigazgatási szervezet újra kettős irányítással, (általános napi, munkáltatói ügyekben: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, szakmai kérdésekben: az NFH közvetlen végrehajtó, ellenőrző szerepének megtartása mellett a felügyelő szaktárca a Nemzetgazdasági Minisztérium) működik.
Az esztendő utolsó negyedévében nem kevés feladat hárul a hatósági fogyasztóvédőkre. Egyrészt a jelenlegi centrális szervezetben kell végrehajtani a szakmai teendőket, kiemelten a karácsonyi-újévi ünnepkörhöz kapcsolódó ellenőrzéseket; másrészt az elkövetkező három hónapban kell ténylegesen felkészülni az intézményi rendszer újbóli átalakulásával együtt járó új típusú szervezési, kapcsolatépítő, és a módosuló koncepció mentén meghatározott szakmai munkára. A hatósági fogyasztóvédők számára az átmenetet viszonylag megkönnyítheti a hatáskörök és felelősségi viszonyok mielőbbi megismerése, az irányító szaktárcák szakembereinek folyamatos jelenléte, tanácsadó munkája, lényegében az átszervezés napi szintű menedzselése. A lakosság, a vásárlók, a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekében. A fogyasztók jogainak érvényesülése egyetlen pillanatig nem lehet aggályos, nem szenvedhet csorbát a közigazgatás reformja miatt. Tapasztalat okán mondjuk ezt, utalva ennek ellenkezőjére. Hangsúlyozzuk azért is, mert tudjuk: a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a fogyasztóvédők kimondottan nehezen kezelték a gyakori szakmai irányváltást, azt, hogy a mindenkori kormányzati politika – igaz más-más filozófia mentén, más-más prioritást hangsúlyozandó, kimondva vagy kimondatlanul aktuális érdeke által vezérelten – rátelepedett e szakterületre, legalábbis eddig. Az óhatatlanul felvetődő kérdőjelekről, az 1997-2007 közötti kettős irányítás tapasztalatait minél előbb őszintén elemeznie kellene a hatósági fogyasztóvédőknek és a szakpolitikusoknak. Helyben és országos szinten, a negatívumok megelőzése érdekében. Figyelemmel a kormányhivatalok működési mechanizmusának, szervezeti struktúrájának formálódására, a szakigazgatási szervek szakmai rangjára, a közérdeket szolgáló szerepének minőségére, és a kormányzati politikai akaratot megjelenítő kormánybiztos várható hatáskörére.
