Az Olvasó a fenti cím alapján gondolhatja, e szakfolyóirat utolsó számát tartja kezében. A kiadó és a szerkesztőség munkatársai sem túlzottan optimisták a jövőt illetően, e sorok írásakor a főszerkesztő búcsú-közeli állapotot él meg. Azt, amiben 2006 elején már szembesülnie kellett, amit megtapasztalt: az akkor regnáló politikai akarat adminisztrációjának szakmai illetékesei nem tartották fontosnak e szakirodalmi termék további megjelenésének, megjelentetésének szerény mértékű támogatását sem. A talpraállás 2009-ben történt, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete civil szervezet pályázaton nyert anyagi közreműködésével. Mostanáig. Háttér információk birtokában vélelmezhető: újra szilencium vár e médiára. Arra a szakfolyóiratra, amelynek a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Közlemények Tára „C” minősítést adott; elismerve a kiadvány iránymutató, lektorált szakmai jellegét, a szerzők politikamentes publikációit, a nyílt terjesztést, s azt, hogy a „Fogyasztóvédelmi Szemle” a szakágazatban az egyetlen elméleti, tudományos igényű médium. A kérdés: mikor és milyen formában jut el újra a szakmai közvéleményhez a Kereskedelmi Sajtóügynökség Kft. gondozásában megjelenő (megjelent) szakfolyóirat? Szeretnénk hinni, remélni, hogy a jelenlegi politikai kurzus, hatalom kormányzati, parlamenti szakértői a fogyasztóvédelem megújulását elősegítendő, konvertálható hozzáadott értéknek minősítik a jövőben is e szakfolyóirat és a körülötte létrejött szellemi alkotóműhely tagjainak tevékenységét. Szakmapolitikai jelentőségét felismerve, a döntéshozók pedig pártolják a kiadvány további megjelenését. Nem zsákbamacskára mondanának igent.
A szakfolyóirat hitelességét garantálja a 2004-től való negyedévenkénti megjelenés 64-96 oldalon, a közreadott közel 200 hazai és külföldi szerző (tudósok, szociológusok, pszichológusok, bírák, ügyészek, egyetemi-főiskolai tanárok, közvélemény-kutatók, politikusok, országos hatáskörű szervek vezető tisztségviselői, gyakorló hatósági szakemberek) tanulmánya, tudományos igényű publikációja. Az állandó rovatokban (História, Gazdaság-Fogyasztó, Paragrafus, Kilátó, Műhely, Szemle) elemezték a hazai fogyasztóvédelem időszerű kérdéseit, jelenségek, összefüggések, tendenciák értékelésével, nemzetközi tapasztalatok bemutatásával hozzájárultak elsősorban az európai fogyasztóvédelem filozófiájának, stratégiai feladatainak, módszertanának közkinccsé tételéhez, összhangban a fogyasztói magatartás és az életmód változásával.
Bizonyára továbbra is szükség lenne ezekre az információkra, hiszen időszerű a IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika kialakítása, a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, az új piacfelügyeleti törvény megalkotása, az újbóli kettős irányítás teljes körű szinkronizálása, az aktív és a megelőző, szolgáltató jellegű fogyasztóvédelem összhangjának megteremtése, s a fogyasztói jogokról szóló hamarosan elfogadásra kerülő új EU irányelv harmonizációja. Mindenképpen alapot jelent a 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alkotmány. Magyarország Alaptörvénye, M (cikk (2) bek. kimondja: „Magyarország biztosítja a tisztességes verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” Következésképpen nem fér kétség hozzá: a jövőben is fontos a szaksajtó tájékoztató, „szócső” szerepe, megismételve a kérdést, mely formában, s gyakorisággal jut el az egyre tagolódó szakmai közvéleményhez (legkiszolgáltatottabb korosztályok, városban, községben, kistelepülésen élők, iskolai végzettség, hatósági fogyasztóvédők, civil szervezetek, kamarák, érdekképviseletek, önkormányzatok szakértői, igazságszolgáltatásban, társhatóságoknál, tudományos műhelyekben, felsőfokú oktatási intézményekben dolgozó szakemberek, vállalkozók, termelők, gyártók, kereskedők, szolgáltatók). Napjainkban számos média-eszköz áll az információ-éhes állampolgár, ha úgy tetszik a fogyasztó rendelkezésére. Témánk szempontjából a rádiózás és a televíziózás más műfaj; a hatékonyság, az eredményesség e két hírközlőszervnél is első számú kritérium, a fogyasztóvédelmi ismeretszerzést illetően azonban valamelyest kevésbé meghatározó. Éppen úgy, mint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos elméleti, tudományos információk közreadásánál. Úgy tűnik, a tudatos fogyasztóvá válást, a szakértők napra kész tájékozódását elősegítendő két befutó a nyomtatott média és az internet.
Rohanó, pénzszűkében lévő hazai világunkban, amikor a nyomtatott sajtó és az internet kizárólagosságáról, vagylagosságáról, egymást kiegészítő funkciójáról beszélünk, mindenképpen célszerű néhány specifikumról szót ejteni, a szaksajtó szempontjából mértéktartóan felhívni a figyelmet. Hangsúlyozzuk: nem a nyomtatott szakmédia védelmében, csupán tényeket közölve. Ami az internet világát illeti: egyértelművé vált az elektronikus csatornák térnyerése, az információhoz jutást – elsősorban a fiatalok számára – a világháló jelenti. Amikor a digitális média jelenéről, jövőjéről elmélkedünk, tudomásul kell venni: könnyen elérhető, a nyilvánosság új formája. Jellemzi a brandépítés, a banner piac, a tartalom-ipari túlkínálat, a közösségi média (Facebook, Twitter) erőteljes bővülése, a keresőprogramok perszonalizációja (az egyénre szabott szolgáltatás iránti növekvő igény), a széttagoltság, amely az adatok szabad áramoltatására épül, átalakulóban vannak a helyfüggő szolgáltatások, a mobil alkalmazás, az okos telefon-piac, a nemzetközi szabályozás teljes körű kimunkálása (gyermek, - személyiség védelem, gazdasági, politikai, vallási okok miatt, továbbá a forgalom ellenőrzése, korlátozása, kontrollálhatósága), folyamatosan bővül az e-kereskedelem, s a kapcsolódó marketing kampányok tartalma világszerte újabb feladatokat jelent a hatósági és civil fogyasztóvédőknek. A nyomtatott sajtó specifikumai között említendő, hogy csökken a lappiac, elöregszik az előfizetői réteg, mára szinte luxus cikké vált az egy évre szóló újság-megrendelés. Ennek ellenére a nyomtatott média az idősebb korosztálynál lényegesen népszerűbb, mint a világháló. A szaklapok létét cizellálja, hogy – esetünkben is – elméleti, tudományos, idő igényes szakmai elmélyülést feltételeznek, egy adott szakágazat fejlesztése, megújulása érdekében. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy szakfolyóirat – így a „Fogyasztóvédelmi Szemle” nem csak aktuális muníciókat ad. Dimenziókat, víziókat, próféciákat segítségül híva igyekszik hosszabb távon felrajzolni, magyarázni e szakma megújulásának, a minőségi, megelőző szolgáltató fogyasztóvédelem szempontjából szerkesztőségünk zsinórmértéke szerint is fontosnak tartott tényezőit, értékalapú összefüggéseit. Elsősorban azokat, amelyek kormányzati ciklusokon átívelnek, amelyek e szakterület értékállóságát, identitását adják, nem viselve az aktuális politikai kurzus mindenhatóságát, és természetesen a nemzetközi tapasztalatok folyamatos közkinccsé tétele is fontos feladatunk. Legyen szó hatósági munkáról, bírságolásról, panaszkezelésről, a fogyasztóvédők technikai eszközrendszeréről, technológiai módszereiről, a tájékoztatásról, a fogyasztói érdekérvényesítésről, a fogyasztói magatartás, az életmód változásáról, netán a legújabb kutatások eredményeiről, vagy éppen az intézményrendszer korszerűsítéséről.
E szaklap jövőjét illetően, szeretném megosztani Olvasóinkkal három bölcselkedő gondolatait. „Sok olyan emberrel találkoztam, akik képtelenek átérezni a mások baját, akik nyugodtan alszanak, de én nem irigylem tőlük az álmukat” (Albert Camus). „Általában tanácsosabb, ha azzal mutatja ki az eszét az ember, amit elhallgat, mint azzal, amit elmond” (Arthur Schopenhauer). „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék, az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha” (Ernest Hemingway).
Az aktuális szám további cikkei a jobb oldalon, az aktuális szám ablakban találhatók.
Impresszum
fogyasztóvédelmi szemle
2011/2.
E számunk szerzői:
Dr. Béky Zoltán Balázs
Berend Dóra
Dékány Sándor
Koltai Andrea
Köncse Tamásné
Dr. Malota Erzsébet
Dr. Nagypál Szabolcs
Dr. Ottlakán Johanna
Dr. Papp-Váry Árpád Ferenc
Dr. Pavluska Valéria
Simon Gábor
Dr. Simon Judit
Szalai Gergely
Dr. Szeitzné dr. Szabó Mária
Dr. Vajda János
fogyasztóvédelmi szemle
Megjelenik a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete támogatásával
ISSN 1785-4741
Szerkeszti a szerkesztőbizottság
Főszerkesztő: dr. Dékány Sándor
Szerkesztőség és kiadó: 1074 Budapest, Rákóczi út 54.; tel/fax: 06-1/331-4782 , e-mail: kiado@kersajto.axelero.net
Felelős kiadó: a Kereskedelmi Sajtóügynökség Kft. ügyvezető igazgatója.
Felelős vezető: Jäckl Norbertné
Nyomtatás: Offset és Játékkártya Nyomda Zrt. 1165 Budapest, Zsemlékes út 25.
Felelős vezető: Ing. Gerhard Stocker igazgató
Az online megjelenés a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete jóvoltából valósul meg.
www.fvszemle.hu
Minden jog fenntartva!
