• Bemutatkozás
• Aktuális szám
• Archívum
• Partnerek
• Kapcsolat
• Impresszum

"Új kihívások az atipikus szerződések területén"

2010.05.03 | Szerző: Nagy Ida

A rendezvény célja az volt, hogy a jelenlévők megismerjék azokat az új törekvéseket és elméleteket, amelyek a jövőben befolyásolhatják a jogalkotókat e terület szabályozásában. Az elhangzott előadások a jogalkalmazók számára is tanulságokkal szolgáltak, rávilágítottak a mai szerződéskötési gyakorlat és a jogszabályi háttér széttagoltsága közötti ellenmondásokra.
A konferenciát az egyetem részéről dr. Szabadfalvi József dékán és dr. Csécsy György tanszékvezető egyetemi tanár, a FOME részéről dr. Hajnal Zsolt, az egyesület elnöke nyitotta meg.
A tanácskozás alaphangját dr. Papp Tekla, az SZTE-ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék docensének előadása adta meg, összefoglalva e szerződéstípusok huszadik századi elterjedésének történetét. Mint elmondta, az e csoportba tartozó kontraktusok a XX. század elején az USA-ban alakultak ki, elsősorban a gazdaság fejlődésének hatására. Formálódásukat elsősorban praktikus szempontok diktálták. A II. világháború után Nyugat-Európában is megjelentek és gyorsan terjedtek az atipikusnak nevezhető szerződések, amelyek Magyarországon csak a nyolcvanas években kezdtek meghonosodni, elterjedésük a rendszerváltozás után vett új lendületet.
Ez, mint dr. Papp Tekla leszögezte, máig ható problémákat jelent mind a kodifikációs, mind jogalkalmazási szempontból. Nem létezik ugyanis egységes kódex, sőt a legtöbb típus esetében egységes szabályozás sem, noha a mindennapi életben egyre gyakrabban találkozhatunk lízing, franchise, faktoring, timesharing, know-how, management-consulting, konzorciós, koncessziós, szindikátusi stb. szerződésekkel. E kontraktus fajták csokorba szedése sok új gondolatot ébreszthetett a konferencia résztvevőiben.
Dr. Joó Imre jogász a FOME-nél összegyűlt információk alapján foglalta össze a távollévők között valamint az üzleten kívül kötött szerződések gyakorlati tapasztalatait. Mint rávilágított, e terület nagyon nehezen ellenőrizhető, nemcsak a kevéssé áttekinthető jogi szabályozásnak köszönhetően, hanem a gazdasági szereplők magatartása valamint a fogyasztói attitűd gyors és szüntelen változásai miatt is. Különösen a panaszügyek és a minőségi kifogások rendezése, a fogyasztói jogok érvényesülése, az elállási jog gyakorlása ütközik nehézségbe. Gyakorta a tisztességtelen piaci gyakorlat kiszűrése sem mentes a problémáktól.
Dr. Hajnal Zsolt, a FOME elnöke előadásában leszögezte: mondandóját nem lehet afféle jogászi zsörtölődésnek tekinteni. A magyarországi szabályozás elavult, a jogalkotók szinte tudomást sem vesznek az új európai uniós trendekről, ami jelentősen megnehezíti mind a jogalkalmazók, mind a piaci szereplők dolgát. Mint elmondta, a 2000-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai keretjellegű szabályozás nem elegendő a tiszta viszonyok megszilárdulásához, és számos területen – mint például az elállási jog – lehetőséget ad az előírások kijátszására. Ám a határokon átnyúló kereskedelem és szolgáltatások valamint az internet piacformáló jellege napjainkban kikényszerítik az e körbe tartozó szerződéstípusok rendszerbe foglalását. Az egyesületi elnök a szabályozást sürgető új jelenségek körébe sorolta az on-line árverések robbanásszerű terjedését is.
Dr. Strihó Krisztina, a SZTE-ÁJK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének óraadója a merchandising szerződések jellemzőinek összefoglalásával alátámasztotta az előtte elhangzott előadásokban vázolt anomáliákat. Felhívta rá a figyelmet: tarthatatlan, hogy e területről mindössze a sporttörvényben találhatnak némi eligazítást a jogászok és a szerződő felek. Sürgette, hogy az atipikus szerződések, közöttük a merchandising szerződések mögött egységes törvényi szabályozás legyen.
A magyar jogi környezet kezdetlegessége, a hazai jogalkotók lemaradása még nyilvánvalóbbnak tűnt Markus Artz, az Universitat Bielefeld professzorának előadása után. A német vendég a változóban lévő uniós törekvésekről tájékoztatta a hallgatóságot. Felvázolta azt a horizontális, maximum harmonizálandó irányelvet, amely a különös kereskedelmi formák szabályozására lenne hivatott, kiváltva a területet eddig szabályozó négy – a 85/577/EGK, a 93/13/EGK, a 97/7/EGK és az 1999/44/EGK – irányelvet. Az új szabályozás, amelynek kidolgozásában számos neves jogtudós részt vett – Markus Artz álláspontja szerint a mainál komolyabb védelmet nyújtana a fogyasztóknak, egységesítve a távollévők között kötött és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések szabályait. Emellett újrafogalmazná a fennálló védelmi szint részleges korlátozását szabályozó előírásokat.
A német professzor előadásából az is kiderült: a jogharmonizációs törekvések némileg gyengültek az elmúlt egy évben. Az uniós parlamenti választások után felállt Európai Bizottság, a fogyasztóvédelemért felelős új biztos már nem támogatja olyan elszántan az egységesítő törekvéseket, mint elődje. A kidolgozott új irányelv sorsa ebből következően azon múlik, milyen alkuk születnek a tagállamok között, s mindehhez mit szólnak az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező lobbyk. Addig az elemzések, hatástanulmányok és tervezetek vélhetően az egyetemi és hivatali szekrényekben maradnak.
A jogalkalmazói tapasztalatok összegzését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)Fogyasztóvédelmi Irodájának képviseletében dr. Grimm Krisztina vizsgáló kezdte meg. Áttekintette az irodához benyújtott, az atipikus szerződésekkel kapcsolatos panaszügyeket, és az ügyek rendezésének módját. Előadásában rávilágított, milyen területeken van hatásköre a Hivatalnak, s milyen rendelkezések szabályozzák a döntési lehetőségeket.
Dr. Fülöp Zsuzsanna jogi előadó, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) munkatársa az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, az elektronikus kereskedelem gyakorlati problémáit vázolta fel. Előadásában az NFH vizsgálati programjainak tapasztalatai és a panaszügyek összegzése mellett kitért arra is, milyen hatáskörökkel rendelkezik a hatóság az ilyen jellegű ügyek rendezésében.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa, dr. Aranyi Péter előadásában más, kevéssé szabályozott területre hívta fel a figyelmet. A közérdekű igényérvényesítéstől az egyedi igények érvényesítéséig című előadásában feltárta a közérdekű keresetek és a csoportos keresetek indításának lehetőségeit, azok korlátait, s felvázolta a pertársaság alakításának hazai lehetőségeit.
Dr. Joó Imre civil szemmel vizsgálta e témakört. A FOME keserű tapasztalatokkal rendelkezik e témakörben, hiszen az egyesület jogászai többször szembetalálták már magukat a magyar jogrend által támasztott korlátokkal, és gyakran meg kellett küzdeniük az állampolgárok vonakodásával, amikor a fogyasztók kiállására lett volna szükség egy-egy próbaperhez.
A fogyasztói igényérvényesítés a konzorciós szerződéseknél című előadásában dr. Bakos Kitti PhD hallgató számos olyan nehézségre hívta fel figyelmet, amelyek feladatokat adnak a jogalkotóknak a jövőben.
A FOME konferenciák visszatérő vendége dr. Martin Ebers, a Humboldt Egyetem oktatója. Ezúttal azokat az ellentmondásokat tárta fel, amelyek az európai fogyasztói jogok hatékony érvényesítése és az önálló tagországi szabályozás között mutatkozik. Mint az előadó leszögezte: a határokon átnyúló kereskedelem és szolgáltatások, az internet világában a tagországoknak mindenképpen összegezniük kell tapasztalataikat, s ki kell munkálni azokat a kompromisszumokat, amelyek révén a fogyasztók megfelelő védelmet élvezhetnek valamennyi tagországban, s a piaci szereplők is kiszámítható, áttekinthető viszonyok közepette végezhetik a munkájukat.