• Bemutatkozás
• Aktuális szám
• Archívum
• Partnerek
• Kapcsolat
• Impresszum

Gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosulnak

2010.07.05 | Szerző: Dr. Morvai Gábor

A devizhitelekkel kapcsolatos változások

A törvény hatálybalépését követően módosulnak a Polgári Törvénykönyv pénzkölcsönnel kapcsolatos rendelkezései.

Az új szabályok értelmében a szűk értelemben vett magánszemélyek esetében kölcsönszerződés biztosítékaként nem lesz lehetőség a szintén természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy fennálló tulajdoni részen jelzálogjog alapítására, amennyiben a kölcsönösseget devizában tartják nyilván. A felek ettől eltérő rendelkezését a törvény semmisnek nyilvánítja. A hatályba lépés pillanatától tehát az adós teljesítési készségét fokozó biztosítékok rendszerének egyik leghatékonyabb eszköze nem alkalmazható, így várhatóan egyetlen hitelezőnek sem éri majd meg ettől kezdve nagyobb összegű, devizában nyilvántartott hitelt/kölcsönt nyújtani azok számára, akik ingatlanon kívül más biztosítékot nem tudnak felajánlani, hiszen a szükséges mértékű biztosíték ilyen formában nem köthető ki.

Természetesen a devizahitelezés ettől még nem szűnik meg, adott esetben egyéb megfelelő mértékű ingó biztosíték léte esetén továbbra is fenn áll ez a lehetőség.

A rendelkezés célja egyértelműen a lakosság túlzott mértékű – javarészt devizában nyilvántartott – eladósodásának megállítása.

Sokak szerint ez a lépés lehetetlenné teszi a lakásvásárlást azok számára, akik biztosítékként ingatlanon kívül mást nem tudnak felajánlani és a forint alapú hitelt túl drágának találják.

Más vélemények szerint családok ezreinek szakadék szélére jutása akadályozható meg így, hiszen a devizában felvett hitelek olcsósága igen könnyen visszaüthet a forint gyengülése esetén, amire tömegesen volt példa az elmúlt másfél évben. A forintban felvett hitel ugyanis – noha drágább – védettséget nyújt az árfolyam ingadozás ellen.

A devizahitelek veszélye egy példával illusztrálva a következőkben áll: A korábban kedvelt svájci frank (CHF) stabil pénz, a svájci jegybanki alapkamat pedig hosszú ideje alacsony szinten van. Másfél éve még 160 Ft körüli árfolyamon felvett hitelek a forint gyengülése következtében lényegesen megdrágultak, hiszen a svájci frankot jó ideje 200 Ft feletti áron jegyzik a bankközi devizapiacon is. A fizetését forintban megkereső, de a hitelét CHF-ben törlesztő hiteles így ugyanannyi jövedelméből jóval kevesebbet tud törleszteni, ezért emelkedik a törlesztőrészlet. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a bankok egymás közötti elszámolási rendszerében alkalmazott árfolyamokat kell alapul venni, ezért arra sincs lehetőség, hogy valaki nagyobb mennyiségű valutával besétáljon a bankba és előtörlesztést vállaljon.

Mi lesz a fedezetcserével és a kölcsönkiváltással?

Az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjog jogosultja személyében történő változásbejegyzésnek, valamint a már fennálló hitelezői követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapított a korábbinál nem terhesebb jelzálogjog bejegyzésének továbbra sem lesz akadálya, tehát továbbra is lehetőség van a kölcsönkiváltásra és a fedezetcserére, a korábbinál terhesebb jelzálogjog bejegyzésére azonban ezekben az esetekben sem kerülhet sor.

A lakás-takarékpénztárakra vonatkozó változások

A törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben a lakás-előtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a rendeletben meghatározott időn belül nem igazolja az összeg lakáscélú felhasználását, illetve egy esetleges utóellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, illetve jogosulatlan igénybevétel megállapítására kerül sor, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. A módosítás következtében a fenti esetben ettől kezdve a lakás-takarékpénztár jogosult a Magyar Állam nevében peres vagy nem peres úton követelni a visszafizetést. Így a lakás-takarékpénztárak fizetési meghagyás útján is lépéseket tehetnek a visszafizetés érdekében. (A jelenlegi szabályozás csak bírósági úton történő eljárást tett lehetővé.)