• Bemutatkozás
• Aktuális szám
• Archívum
• Partnerek
• Kapcsolat
• Impresszum

Hamarosan a parlament elé kerülhet a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslat

2010.10.07 | Szerző: Dr. Morvai Gábor

Régen várt intézkedéscsomag

Az október 4-én beterjesztett törvényjavaslat legfontosabb alapelvei a következők:
1. a felvett hitelét az adós köteles visszafizetni
2. a javaslatcsomag a hazai hitelezési rendszer veszélyeztetése nélkül segít a nehéz helyzetbe került adósoknak
3. a jelzáloghitel bizonyos kockázatokat is magában rejtő konstrukció, s e kockázatok viselésében a feleknek osztozniuk kell

A törvényjavaslat általános indoklása a kialakult helyzetért első sorban az elmúlt 8 év szocialista kormányait teszi felelőssé. El kell ismerni, hogy a korábbi kormányok nem tették meg az elvárható lépéseket a lakosság devizában való túlzott eladósodása ellen, sőt, erre csak ráerősített a támogatott lakás célú forinthitelezés megszüntetése. Talán nem ártott volna az indoklást annyival kiegészíteni, hogy a gazdasági válság hatásai felerősítették a hátrányos folyamatokat, és az adóságállomány növekedése mellett a meglévő terhek elnehezülésében is jelentős szerepet játszott abban, hogy mára ilyen súlyossá vált a helyzet.

A törvény leszögezi: első sorban azokon kívánnak segíteni, akik a tőlük elvárható mértékben maguk is mindent megtesznek helyzetük jobbra fordulásáért.

A javaslatcsomag az alábbi fő területeken kíván könnyíteni az adósok terhein:

• a hátrányos szerződésmódosítás korlátozása
• a középárfolyamok alkalmazásának meghatározása
• előtörlesztés megkönnyítése
• futamidő átütemezésének megkönnyítése

A konkrét rendelkezések

A Hpt. módosítása értelmében, ha pénzügyi vállalkozás deviza alapú, lakáscélú hitelt nyújtott, a kölcsön folyósításakor a kölcsön, a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, a devizában megállapított bármilyen költség forintban meghatározott összegének kiszámítása az MNB által megállapított hivatalos devizaárfolyam alapján történik. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a pénzügyi intézmény maga is meghatároz középárfolyamot, de ekkor is lehetőség van az MNB középárfolyam alkalmazására. Ezt az árfolyamot kell aztán alkalmazni elő- és végtörlesztésénél is, a választott módszerre pedig az ÁSZF-ben is utalni kell.

A törvénymódosítás a fogyasztó számára hátrányos szerződésmódosítás esetére – a törvényben meghatározott kivételeket leszámítva – a semmisség jogkövetkezményét rendeli.

A törlesztőrészletekkel való késedelembe eséssel kapcsolatban a javaslat úgy rendelkezik, hogy a pénzügyi intézmény a késedelem miatti felmondást követő 90. napot követően a fennálló tartozáson felül kizárólag a szerződésben a futamidő tekintetében rögzített mértékű ügyleti kamatnak, díjnak és költségnek megfelelő összegű követelést jogosult felszámolni.

A szabályok alkalmazása

A legtöbb szabályt a hatályba lépést követően folyósított hitel, kamat és pénzügyi lízing vonatkozásában, valamint a hatályba lépést követő tizenötödik napot követően teljesítendő törlesztőrészletre és devizában megállapított költségre, díjra, vagy jutalékra is alkalmazni kell.

A pénzügyi intézményeknek a hatályba lépést követően tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy az alapszabályzataikat módosítsák.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben az előtörlesztésre vonatkozó költségszabályok módosulnak. A korábbiaktól kedvező 1, illetve 1,5%-os mértékű költséget lehet majd felszámítani az elő- és vég-törlesztett összeg után. Kivétel ez alól, ha a részleges, vagy teljes előtörlesztés más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. Szintén az előtörlesztést könnyítő szabály, hogy lakáshitelek esetében a szerződés megkötésétől számított két éven belül nem lehet érte külön költséget felszámítani.

Ha valaki a futamidő meghosszabbítását fogja írásban kezdeményezi, a hitelező a törvény hatálybalépése esetén nem jogosult semmilyen díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani a kérelem elfogadása esetén, feltéve, hogy hosszabbításra öt éven belül nem került sor. Talán érdemes lenne a törvényjavaslatot itt annyival kiegészíteni, hogy magát a kérelmet sem lehessen meghatározott összegnél magasabb eljárási díj ellenében benyújtani, mert ez a megfogalmazás arra fogja késztetni a pénzügyi intézményeket, hogy magáért a hosszabbításért folyamodó kérvényért számítsanak fel költséget, függetlenül annak pozitív elbírálásától.

Mindent összevetve ki lehet jelenteni, hogy a törvényjavaslat üdvözlendő, a részletes vitában valószínűleg még több ponton módosulni fog, de egyértelműen nagy segítséget jelent a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek számára.