• Bemutatkozás
• Aktuális szám
• Archívum
• Partnerek
• Kapcsolat
• Impresszum

Magánjogi igények érvényesítése a GVH határozatai alapján

Szerző: Dr. Nagy Csongor István

A versenyjog magánjogi érvényesítése napjaink versenyjogi/versenypolitikai közéletének egyik legdivatosabb témájává vált; annak ellenére, hogy ennek valódi, bírósági realitása igencsak csekély. Természetesen csak remélhetjük, hogy ez a jövőben változni fog. Ugyanakkor jelenleg sokkal nagyobb a lelkesedés, mint a tényleges eredmény. Mindenképpen eredmény, hogy a versenyjogsértések miatti kártérítési igények lehetősége vagy általában a versenyjog magánjogi érvényesítése elfogadott, senki számára nem jelent meglepetésszerű újdonságot. Az Amerikai Egyesült Államokban a versenyügyek 90 százaléka kártérítési perek keretében merül fel, amikor egy versenyjogsértés károsultjai, áldozatai a bírósághoz fordulnak, és kártérítést követelnek a kartellezőktől vagy a versenyjogot más módon megsértő cégektől. Ettől az európai valóság nagyon messze van, és nem is biztos, hogy az amerikai módszer, valamint a 90 százalékos arány olyannyira üdvözítő és elérendő cél lenne Európa számára. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a versenyjogsértések, elsősorban a kartelljogi jogsértések, jelentős, polgári jogilag értékelhető károkat okoznak a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak, valamint ebben a vonatkozásban is érvényesülnie kell annak az általános szabálynak, ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz, akkor azt köteles megtéríteni [Polgári Törvénykönyv, továbbiakban: Ptk., 339. § (1) bek.]. Az alábbiakban ennek lehetőségeit vizsgálom, különös tekintettel a fogyasztói igényérvényesítésre.

Bevezetés

A versenyjogot magánjogi úton többféleképpen is lehet alkalmazni, érvényesíteni. Alkalmazható versenyjogi „kardként”, amikor azt a felperes jogalapként használja a per megindítására, amelynek keretében például kártérítést követel, kéri a jogsértés megállapítását. A versenyjog azonban ugyanígy „pajzsként” is alkalmazható, amikor a vállalkozás az általa vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt indult perben arra hivatkozik, hogy ezek a kötelezettségek nem érvényesek, mert azok sértik a versenyjogot. Mindkét vonatkozásban felmerülhet tehát a versenyjog hasznossága, használhatósága, azonban a fogyasztók számára minden bizonnyal az előbbi, a kardként történő alkalmazás tekinthető a legfontosabbnak. Az alábbiakban első lépésben a magánjogi igények érvényesítésének anyagi jogi kérdéseit vizsgálom: mit kell bizonyítania a felperesnek ahhoz, hogy sikeresen érvényesíthesse kártérítési igényét, illetve milyen nehézségekbe ütközhet ezzel kapcsolatban. Érdekes megoldást vezetett be a magyar jogalkotó 2009. június 1-jével, amelynek értelmében az ún. durva, a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) szóhasználatában „kőkemény” kartellek esetén vélelmezni kell, hogy azok az árat 10 százalékkal növelték. Ez egy Európában is egyedülálló szabály, amely minden bizonnyal rendkívüli mértékben megkönnyíti a kártérítési igények érvényesítését. A másik fontos kérdés a fogyasztók szempontjából, miként tudják az egyedileg, egyénileg viszonylag szerény összegű kártérítési igényüket érvényesíteni. A fogyasztók megkárosítása esetén ugyanis az a jellemző, hogy az egyes károsultak kára, az őket ért hátrány többnyire nagyon kicsi. Olyannyira, hogy a fogyasztó valószínűleg nem is veszi a fáradtságot és vállalja az ezzel járó költségeket annak érdekében, hogy ezeket az igényeket érvényesítse. Ugyanakkor, ha a másik oldalról nézzük: ugyanazon jogsértés által az összes fogyasztó számára okozott kár együttes összege, ha összeadjuk, rendkívül magas lehet. A helyzet tisztességtelensége abból adódik, hogy egy károkozó, aki ilyen szétaprózódott károkat okoz, könnyen elkerülheti a kártérítési kötelezettség érvényesítését, mert az egyes fogyasztók nem képesek vagy nem hajlandóak igényüket érvényesíteni. Ezt a problémát az amerikai jog a csoportos pertársaság, az ún. class action jogintézményével orvosolja, amelynek keretében az egyes fogyasztói követeléseket össze lehet fogni egy csokorrá, és azokat együtt lehet érvényesíteni a károkozóval szemben. A csoportos igényérvényesítés lehetősége tehát a második fontos elemzési kérdés.